Tudom, hogy nagyon tud fájni,
Mikor szíven szúr egy váratlan szó,
S kiderül, ő már mást szeret,
És csak meghalni volna jó.
Van olyan, hogy beborul az égbolt (égbolt),
És szineket sem látsz már,
De soha ne hidd, hogy véget ért az élet,
És rád csak a semmi vár.
Napok mulnak jön egy új nap,
S megint látod, hogy forog a Föld,
Rájössz, hogy sírni kár,
S bármit is hagytál magad mögött.
Napok mulnak jön egy új nap
S megint látod, hogy forog a Föld,
Mért' nézel hátra már, a multnak vége
Látod már a szíved összetört.
S mégis forog a Föld.
Sohase szabad megállni,
Mert az élet mindig megy tovább(az élet megy tovább).
Elbujt a felhők közt' a nap,
De majd megint nevet ránk.
Van olyan, hogy beborul az égbolt (égbolt),
És szineket sem látsz már,
De soha ne hidd, hogy véget ért az élet,
És rád csak a semmi vár.
Napok mulnak jön egy új nap,
S megint látod, hogy forog a Föld,
Rájössz, hogy sírni kár,
S bármit is hagytál magad mögött.
Napok mulnak jön egy új nap
S megint látod, hogy forog a Föld,
Mért' nézel hátra már, a multnak vége
Látod már a szíved összetört.
S mégis forog a Föld.
Napok mulnak jön egy új nap,
S megint látod, hogy forog a Föld,
Rájössz, hogy sírni kár,
S bármit is hagytál magad mögött.
Napok mulnak jön egy új nap,
S megint látod, hogy forog a Föld,
Rájössz, hogy sírni kár,
S bármit is hagytál magad mögött.
Napok mulnak jön egy új nap
megint látod, hogy forog a Föld,
Mért' nézel hátra már, a multnak vége
Látod már a szíved összetört.
S mégis forog a Föld.
Csak egy perc, semmi több,
Míg porból meggyúrsz csillaggá, s míg porrá lesz a lényem
Kérlek nyugtass meg előbb,
Hogy van pár évem más szívében szétszórni a fényem
De bárhogy lesz, van elég erőm
És senki, senki meg nem állít
Akárhogy lesz, én hiszek a dalban
És semmi sem nehéz, amíg bennem Te zenélsz
Refr 1:
Járok rámszabott utadon,
csak Téged követlek rég szabadon,
és küldj rám jégesőt, zivatart,
(De nincs levegőm) Ha elveszed tőlem a dalt
Refr 2:
Járok rámszabott utadon,
csak Téged követlek rég szabadon,
és küldj rám jégesőt, zivatart,
(De nincs levegőm) Ha elveszed tőlem a dalt
Hagyd meg nekem a dalt
Úgy szeretném,
Ha átadhatnék még mindenből, mit mélyen érzek
Mondd, hogy lesz szerencsém,
És hangom szárnyán új életre kél a fáradt lélek
De bárhogy lesz, van elég erőm
És senki, senki meg nem állít
Akárhogy lesz, én hiszek a dalban
És semmi sem nehéz, amíg bennem Te zenélsz
Ne kérd, hogy ígérjem meg azt, amit nem tudok!
Szeretlek, és melletted vagyok!
De tudom jól, hogy eljön majd a nap,
És nem lesz semmi, ami majd visszatart.
Mert sehol sem tudtam megnyugodni még,
De ha nem lennék szabad, élni sem tudnék!
Homok a szélben, Azt mondod, az vagyok?
Homok a szélben, Lehet, hogy az vagyok!
Homok a szélben, Tudom, hogy az vagyok.
Homok a szélben, Megváltozni nem tudok...
Meder nélküli folyó leszek nélküled!
És meglehet, hogy sokszor tévedek,
És minden reggel máshol ér talán,
És senki nem fog emlékezni rám,
És nem tudom, hogy mi történhet még,
De ha nem lennék szabad, élni sem tudnék!
Homok a szélben, Azt mondod, az vagyok?
Homok a szélben, Lehet, hogy az vagyok!
Homok a szélben, Tudom, hogy az vagyok.
Homok a szélben, Megváltozni nem tudok...